Álomból szőtt takaró
az ágyamon fekszem
mindegy hol vagyok már
csak az éjszaka ölel magához
és szitáló hangulatok járnak táncot
pattanás előtt az idegszálaimon
álmaim körül szemhéjam mögött
lehunyni őket vétek lenne
hisz a nap ágyán a fáradt test
a bíbor alkony paplanján kezdett
végtelen vándorlásán elveszíthetne
fülembe távolról szüremkedő
asszonyi vágyódás hangfoszlányai hullnak
tompán belesimulnak idegpályáimba
süpped a remény és ébred a vágy
valahol csapokból csobogó cseppek
vágyálmaink éjszakáján táncot járnak
s a szellők összetúrt hajkoronádba
tavakat ágyaznak csobogók románca
mulasztja magányos éjszakáimat
a hozzámérő hangok emlékek illataid
türemkednek ki tudatomból
a lelkem kérgesedő felszínére
mintha színeid lennének és muzsikád
varázslatos fondorlat a félájult álmodás
rosszul megvágott moziként cikázó emlékképek
fel-feltörő képdarabok rajzolják az új világot
pompázó képzetekben fürdőző talányok
álombuborékok kergetőznek szétpattannak
és újjáélednek a nagylányos fájdalmaidban
a mindenségen át látom felém közeledsz
mint minden magányos éjszakámon
most is hozzám hajolsz megölelsz
s illatoddal mosolygós szemeddel lengsz körül
tavaszillatod van és szerelmes asszonyé
körülöttünk éledezik a tavaszi mező virágaival
az illatozó forró ölelés a kéjes vágy
a mezei virágok kibuggyanó
szárba szökő bimbója kitárulkozik
s szerelmét fogadja ölébe
ajkaid mosollyá rezdülése hordozza nekem
a boldogság pillanatait
és szerelmes melegségét
kikeményedett barna szemedben
a szenvedés csillogása mint tenger hullámzása
és benne vannak vágyaink és álmaink
mindenhol mikor a csillagokon ugrálsz
és a hajnali ébredést
a meg-megcsillanó kelő napot
már nem is kívánom mert mind te voltál
de már a fény árnyékos oldalán
s onnan csak gondolataid vibrálása ér hozzám
az ébrenlét határán mikor találkoztunk
egymás fényében nem a napéban
hogy az összeolvadt színeiben
találjunk rejtett otthonra
ahonnan türelmetlenséged sem vihet
hiába indulnál folyton hiszen szerelmed
ideköt hozzámköt belémköt
és az ébrenlét határán álmodj velem
szebb napokat holnapot
hogy az álmainkból szőtt takarónk
az ébredés után is az maradjon
