Összetépett képek
mint összetépett képek
olyan vagyok
a papírdarabok után nézek
szemeidben értetlenséget vélek
pedig én is csak egy kép vagyok
csak egy széttépett részlet
mindenségben odaveszett
hazátlan árva lélek
árvaságom kínja rám telepszik
görcsbe rántja gyomrom
hiányod onnan kúszik torkomig
a bánatom szétforrt cseppekre
hová lett az elveszett jövő benne
hiába az istenek áldása
az utókor számára
figyelmet úgysem kapok
a körülvett közöny csak gúnyol
megaláz talán ő is téged vár
kicibálja a tollat kezemből
nem engedem át lelkemet
önfejemmel kiűzöm életünkből
a gyanakvást hitszegést
csókkal szóróm álmodat
vársz ajkad finoman remeg
remeg a beteljesülésért az érintésért
bagolyéletért miben egymást ölelve
ajándékkal adjuk egymásnak
a boldog életet
