Mintha telihold lenne
mintha telihold lenne akkora a fénye
s tiszta ég alatt takarótlan a végtelen tér
a hold hideg fénye minden ablakba belenéz
a tiéden át hosszú útról megtérő halovány sugárként
besütő kévét lovagolva
szerelemmel lopódzom szobádba
s észrevétlen odabújok hozzád
a távoli fehéren izzó csillagokból
hozott fényem tiszta hideg
de szívem forróságával töltöm meg
mint kibuggyanó örömkönnyeket
mik bőrödre égetik ölelő testemet
az ezüsthold képéről lehulló szikrákkal
sárgarózsa porával festek szépet
gyönyörű szemedbe csillagként ragyogjon
pillantásod melegítsen napfényként
hogy forrósággal teleöntött kezeimmel
fogjam az ablakodon betüremkedő hold
csendes fényét s öntsem kitárulkozó
örömre vágyó testedre ölelésül
s a csillagokból hozott felforrósított fényemmel
vigaszt adva örömkönnyeidet szárítom
öledben permetként szétszórom
hogy benned vágyadban felolvadhassak
0803
