Megérintettél … 
   
 megérintettél 
 villámcsapás ért 
 úgy éreztem már ezer éven át 
 mióta ujjaid hegye simogatást játszik testemen 
   
 eltűnt már minden világ 
 csupán csak a simogató ujjaid adták az élet 
 mi bőrömön át éled minduntalan tiszavirággá 
 és ahogy jöttél gyorsan mi szélvészként elenyészett 
 fésülted hajam helyét  
 ujjaid hegye tízfogú eleven fésűként borzolta vágyamat 
 s én mindig előre megálmodtam a csodát  
 mit élni akartam veled 
 ahogy csókol a szád ölel s magába vonja vágyamat 
   
  eggyé öleltél bennünket 
 létezésem csupán a kiömlő forróság kelyhedé lett 
 hogy lebegjen testem   
 a fény másik oldalán