Megérintettél …
megérintettél
villámcsapás ért
úgy éreztem már ezer éven át
mióta ujjaid hegye simogatást játszik testemen
eltűnt már minden világ
csupán csak a simogató ujjaid adták az élet
mi bőrömön át éled minduntalan tiszavirággá
és ahogy jöttél gyorsan mi szélvészként elenyészett
fésülted hajam helyét
ujjaid hegye tízfogú eleven fésűként borzolta vágyamat
s én mindig előre megálmodtam a csodát
mit élni akartam veled
ahogy csókol a szád ölel s magába vonja vágyamat
eggyé öleltél bennünket
létezésem csupán a kiömlő forróság kelyhedé lett
hogy lebegjen testem
a fény másik oldalán