Mivel bántottalak
mivel bántottalak
hogy a szikrázó kék ég így lenéz
mivel bántottalak
bűnhődöm felüvöltök égek
amott a légy lassú kínnal petéz
kimeredt égett szemekkel forgolódom
a világnak beszélek
vitatkozom a tudatalattival
s röhögnöm kell a botránykozó arcokon
vonaglanak mint földalatti hangyaboly
és minden rohan
elered az eső futok én is
égett bőröm hátha visszakapom
de nem félek ha torzó marad arcom
hisz eléd futok látlak
köröttem kinevetnek
könyörgésre fogom de ki hallja meg
erőtlen hangom mióta elmentél
némaságra kárhoztattál
s áztatom arcom
szólj már
s én újra bőgnék
erővel de csak áztatom arcom
szemed melegével
szárítkozom
