Hegedűszó  
   
 hegedű jajong  
 ábrándos hajnalon  
 látom amint húzod a vonót  
 kíntól eltorzult arcodon  
 az átélés fogja a hangokat  
 bámultalak  
 szólni sem mertem  
 úgy húztad  
 kedvenc álmodat  
 mert ott született  
 e hattyúdal  
 szerelmednek szólt  
 csak ott játszottad  
 azon az éjszakán   
 e dal születésnapján  
   
 nincs tinta  
 nincs papír  
 melyen a kotta megmaradna  
 eliszkol a bánattól  
 nem szólhat  
 csak álmokból  
 megrendítő zeneszó  
 nem tudom mi a jó  
 szeretni vagy  
 miattad elhagyni téged  
 mert ezt a képet  
 ahogy ott álltál  
 szólt a hegedűd  
 s én meghatódtam  
 nem akarom feledni  
 inkább jöjjön  
 harangszó  
   
 megőrzöm a sorokban  
 mert elmondani nem tudtam  
 a meghatódást  
   
 a jajongó hegedű  
 eltörött  
               az álom  
                            odalett  
 s a szerelem  
 a távolságban elveszett  
    
 szürke a világ   
 s nincs megnyugvás