Hegedűszó
hegedű jajong
ábrándos hajnalon
látom amint húzod a vonót
kíntól eltorzult arcodon
az átélés fogja a hangokat
bámultalak
szólni sem mertem
úgy húztad
kedvenc álmodat
mert ott született
e hattyúdal
szerelmednek szólt
csak ott játszottad
azon az éjszakán
e dal születésnapján
nincs tinta
nincs papír
melyen a kotta megmaradna
eliszkol a bánattól
nem szólhat
csak álmokból
megrendítő zeneszó
nem tudom mi a jó
szeretni vagy
miattad elhagyni téged
mert ezt a képet
ahogy ott álltál
szólt a hegedűd
s én meghatódtam
nem akarom feledni
inkább jöjjön
harangszó
megőrzöm a sorokban
mert elmondani nem tudtam
a meghatódást
a jajongó hegedű
eltörött
az álom
odalett
s a szerelem
a távolságban elveszett
szürke a világ
s nincs megnyugvás