Akár ez az új nap
napfelkelte dereng a violaszínű ég alatt
még sötét van még álmodik a remény
még ébredezhet ha gyertyát gyújtok
a fejgörcsös csapnivaló kedvetlen élet
lepereg a penészes tegnapok képe
amíg az ablakhoz támolygok
hömpölygő hullámzó bundát formál
a violaszínű derengő álmából ébredő égre
a puffogó szél a szemközti házsorok mögött
milyen kellemes érzés lehet a hajnali gondolat
kitörölni az ébredés szemeiből
az elővillanó könnyeket
vagy csak úgy megérinteni
bársonyos testüket
akár a tiédet
és belehemperegni
de csak állok bambán figyelek
a kirügyező reggel képei ezek
a violaszínű szürkés sárgás rózsaszín
hömpölyögés kavalkádja de csodás
a szobám falára tükröződő élmény
a valóság árnyalatai ezek
a szemközti templomtorony bökdösi
a hömpölygés hasát morgolódás
mintha megakadna a vándorlás
a torony éle hasítja ketté
a kirobbanó nap
alacsony sárgatengerbe borítja világomat
kitágult szemű felébredés
a kiszakadó sóhajtás madárdallá alakul
szemem előtt ébredő arcod
könnyes pillanat lebeg
s látványa boldoggá tett
akár ez az új nap ...