Magamba zártalak
magamba zártalak egy életre
mindig velem vagy magamban hordozlak
átkozni sem átkozhatsz
hisz én mindig csak áldalak
az évekért a szépekért
a soha le nem égő gyertyaszál életemért
a tőled kapott boldogság gazdaságságáért
sokszorozod erőm
egyszerűen nem engedsz elgyengülni
a hited lobogássá magasztosul
és úgy táplál
óvó tekinteted árnyékában
leborulok gyónásra nem a bűneimet
azok egyszerűen melletted nincsenek
a szerelmemet s hiányodat
hisz kimondhatatlan a fájdalom
ha nem lehetsz mindig velem,
mintha parázsló hamuban sétálnék
mert tudom hogy az élettől nagyobbat
minthogy mellettem lehetsz
úgysem kaphatnék mást
ezért őrizlek földi csillagomként
1009
