Nem már nem is vonzódom
nem már nem is vonzódom a vad vágyakhoz
a szövött ölelkezésekhez a villámló kéjes csókokhoz
mikor karjaimban egy hetéra istenszerű
testét kicsavarja és sikongatva kérlel
s forró kezével ölelve tapad rám azt gondolva
hogy vágyam a végső görcsök szorításába így fokozza …
de te kedvesem ártatlan szemű szép angyalka
mennyire édes szomorú igazi boldogság vagy
és ha könyörgő szeretőnek szavaimnak végre hiszel
s megremegsz elpirulsz de szívemhez odabújsz
hogy nekem add magad és mozdulatlanul
félénken vagy rideg de a vágytól te is kigyulladsz
s égő tüzemmel lassan felhevítelek -
és a gyönyör leszakad ránk is mint tengerár ...
