Megint hajnalnak álmodtalak
megint hajnalnak álmodlak
hogy elűzzem a rámtörő magányt
álmodlak hogy érints hogy átéljelek
mégha csak egy látomást is
imára hajtott fejjel bújok hozzád
csendesen mormolom áldozásom
nem kérek tőled mást semmit
csak hogy fogd a kezem vezess
hisz az arcod mindenek felett
bennem ragyog imámhoz
rejtélyes mosolyod a zsolozsma
érintésedbe burkolózom hisz tudom
megint hajnalnak álmodtalak
