| dbogar | Dátum: Kedd, 2011-05-03, 5:22 AM | |
|
Őtábornoksága
Csoport: Adminisztrátorok
Üzenetek: 320
Hírnév: 2
Állapot: Offline
| Bátorít a hold
bátorít a hold
szikrázó fénye alatt a félhomály
nyári lelkünk éjszakái
édesen fűszeres illatokkal
a napmelegét tartó vízsugár
langyos-meleg kezeddel nyalogatja testem
szétpattanó vízcseppek arcomon játszanak
s futnak tovább kergetőznek
mellem felett a szőrszálakban elakadva
mint szakadékba zuhannak ölemre
s a testemen fel-felvillanó holdfény
a sűrűsödő fekete felhők hagyta
szabad réseken kacsintgat
a lágyságát vesztett szellő futamok dalolásával
a hold fénye rácsillan néha arcomra
ahogy a fodrozódó gomolyfelhők mögül
lekacsinthat a földre
mogorva járással lengi körül az éjszakát
a csontig hatoló fájdalommal szurkáló szellő
s majd a tavaszi éjben
ilyenkor
tücskök ciripelése vokálozik a széllel
szép muzsika
akár Paganini virtuóz játéka andalít
a zord késő téli sötétben ábrándozom
érzem tarkómon lihegésed
ahogy odaálltál
ahogy két karod átkarolni próbál
mellemen és ölemben
én engedem
és érzem ahogy melleid lapockáimba fúródnak
meztelenek vagyunk
s kezed mindkettő
játszik kényeztetsz
és bár ruhátlanul állsz
mégis képzeletemben lejátszom
sokszor ezerszer
ahogy ruháidat lehántom
és megtántorodom
a mindent elöntő forróságtól
és ilyenkor mindig hátranyúlok kezeimmel
felfedezni téged
pedig érzem minden porcikámban
tested rezdüléseit
ahogy bársonyos bőröd körülölel
lágy szerelmes hullámzással
de hol is vagy kérdem
és máris nyúlok a hátam mögé
mintha nem érezném tested
csak játszanék
a holdfényben botorkáló
tapogató vándorként kóborló ujjaim
élvezik testeddel a táncot
és az enyém vagy
|
| |
| |
