dbogar | Dátum: Szombat, 2011-07-02, 7:25 AM | |
Őtábornoksága
Csoport: Adminisztrátorok
Üzenetek: 320
Hírnév: 2
Állapot: Offline
| Az én minden világom
itt ülök csak mindig mintha semmi gondom nem lenne talán csak a magányosodásom életképtelenként élek itt az élet peremén szememmel monitorra meredek mindig kezem nap napután gépem egerén játszik s látszik nincs gondom másra kenyérre bort meg nem iszom csak a veledlétre erre a korra bár másom sincs csak a korom meg a bánatom állapotom nélküled és nem értem ebben a világban s valószerűtlen álmok a virtuális világ hogyan pótolhatna lényed énemben keresem a szívből szított szenvedélyt érted s szerelmedért meredten nézem a monitort milliónyi színes pont kisimított porszempép amin kivillan álmom a világom abban vagy benne te is csak az érintésed hiányzik a valódi lényed virtuális magányomban kattogok ide oda nincs csevely csak szívszaggató muzsika s nincs kavarás születés és halál csak szerelem van a miénk és a lobogás a vágyak tüzének lobogása és a boldog zokogás a fájdalom születése ez visz a valóvilágba a fájdalomé hogy nem vagy és csak ülök tengernyi gondom mint szemétdomb tetején meg a magányosodásom és az életképtelen lét az élet peremén ahol úgy vagy nekem hogy mégsem lehetsz az enyém
|
|
| |