Kedvenc könyveim

Seneca Lucius Annaeus Leveleiből_Sárosi

Sat, 09 Apr 2016 19:13:26 GMT

Sárosi Gyula összeállításában és fordításában - a 3. levelet kivéve, amelyet Petőfi Sándor fordított - az 1943-ban kiadott kötet tartalma
Ajánlás
Bevezetés
1. (C. E. 1) Az idő értéke
2. (C. E. 2) Az olvasás művészete
3. (C. E. 3) Az igazi barátságról (Petőfi Sándor fordítása)
4. (C. E. 4) A halál megvetéséről
5. (C. E. 7) A tömeg indulatairól
6. (C. E. 8) A szellemi munka
7. (C. E. 10) A magányról
8. (C. E. 12) Az idő méreteiről
9. (C. E. 13) Az élet szenvedéseiről és az elszántságról
10. (C. E. 16) Arról amit a filozófiától kapunk
11. (C. E. 18) A tömeg örömei
12. (C. E. 20) A jellem szilárdságáról
13. (C. E. 21) A nagy szellemek halhatatlanságáról
14. (C. E. 30) A szép öregségről és a halálról
15. (C. E. 31) A közvélemény értékéről
16. (C. E. 32) Arról, hogy sietve kell élni
17. (C. E. 36) A z örök körforgásról
18. (C. E. 39) Az alacsony és a magasrendű élet
19. (C. E. 41) Lelkünk isteni részéről és a "megszállottakról"
20. (C. E. 44) Az igazi nemességről és a származásról
21. (C. E. 49) Arról, hogy röpül az élet
22. (C. E. 53) Veszélyes út a tengeren
23. (C. E. 54) A születés előtti és a halál utáni állapotunkról
24. (C. E. 61) Sorsunk vállalásáról
25. (C. E. 63) A részvétről és a gyászról
26. (C. E. 89) A filozófia lényege és felosztása
27. (C. E. 93) "Idő és élettartam"
28. (C. E. 96) Harc az élet
29. (C. E. 101) Az élethez való ragaszkodásról
30. (C. E. 103) Légy készen a harcra!
31. (C. E. 105) A biztonságról
32. (C. E. 107) Ne félj az élettől, bízz a végzetedben!
33. (C. E. 110) Légy barátságban az istenekkel és a filozófiával
34. (C. E. 118) A függetlenség kivívásáról és az erkölcsi jóról
35. (C. E. 119) A megelégedettségről és Nagy Sándor álmairól
36. (C. E. 123) Az egyszerű jó élet summariuma
Jegyzetek (Senecáról)

Caesar: Feljegyzések a gall háborúról - a polgárháborúról

Sat, 09 Apr 2016 19:04:28 GMT

A gall háborúról és a polgárháborúról készült „feljegyzések” szerzője, Caius Iulius Caesar a világtörténelem egyik legizgalmasabb és legellentmondásosabb egyénisége. Róma történetének fordulópontján kortársait megelőző politikai éleslátással felismerte az államformaváltás elkerülhetetlenségét - de nem számolt azzal, hogy a hagyományos köztársasági rend díszleteinek átformálása sérti az ősi római szabadság-illúziót. Ezért a figyelmetlenségéért sújtott le rá a huszonhárom tőrdöfés, és ezért maradt zseniális tervének megvalósítása a tehetségtelenebb utódra - Augustusra...

Ovidius Publius Naso: Átváltozások

Sat, 26 Mar 2016 14:41:32 GMT

Az Átváltozások a nagy római költőnek legjelentősebb — a görög-római mitológiát gazdagon átfogó és felvonultató - műve. A tizenöt könyvre felosztott költeményciklusban minden olyan mítosz szerepel, amely az antikvitásban eleven és kedvelt volt, és amelyet a mi műveltségünk részévé nem utolsósorban éppen Ovidius és éppen ez a munkája tett. Az Átváltozások lapjain a költészetet élvező és a mítoszok iránt érdeklődő mai olvasó számos olyan történettel találkozik, amelyek iskolai élményei vagy más olvasmányai során lépten-nyomon előfordulnak. Virtuozitása, erőteljes és ízléses erotikája mellett tárgyi gazdagsága is növeli varázsát. Az eredetmondákat, az égi és földi szerelmes történeteket Ovidius lebilincselő elbeszélő s lírai erővel fűzi egységes és két évezreden keresztül mindmáig joggal népszerű, játszva tanító és gyönyörködtető olvasmánnyá...

Platón: A lakoma_Jánosy

Sat, 26 Mar 2016 14:34:29 GMT

A "Lakomá"-nak fordított mű szellemes játék a szerelem értelméről és fogalmáról. Talán az egész életműben ez a legkellemesebb olvasmány. Okos férfiak vélekedése a szerelemről. Addig versengenek, melyikük tud újabb elméletet vagy anekdotát a szerelemről, míg közéjük nem lép Alkibiadész, a katona, aki egyszerre két szemrevaló nőbe karolva hirdeti, hogy a szerelemről nem mesélgetni kell, hanem gyakorolni. A cím fordítása is téves. A görög "Szünposzion" nem evést-ivást, vagyis lakomát jelent, hanem "együtt ivást", azaz beszélgetést szeszes ital mellett. A görög szó eredeti formája is eltorzult azóta. Nálunk a szimpozion beszélgetést, megbeszélést jelent, elmaradt belőle az ivás. Platón személyei egy színházi bemutató után a szerzővel ülnek le italozva beszélgetni. Ez nálunk is szokásos, bemutató utáni bankettnek nevezzük, csak nem mindig gyűlik ilyenkor össze annyi nagy hírű tudós, költő, szellemes írástudó, mint Platónnak ebben a nem filozófiai, de nagyon szellemes dialógusában.

Lukianosz: Lukiosz vagy a szamár _ Révay

Fri, 26 Feb 2016 20:48:00 GMT

A mű forrása egyes feltételezések szerint a patraibeli Lukiosz "Átváltozási történetek" című, elveszett munkája. A Lukianosz neve alatt fennmaradt novella ennek rövidített kivonata, eredetijének helyenként szó szerinti felhasználásával, amit antik források említenek. Ez, valamint a mű stílusa, egyaránt Lukianosz szerzősége ellen szól. Ugyancsak Lukiosz művét dolgozta fel Apuleius is „Aranyszamár" című regényében; az eredetiről hű képet adó ál-lukianoszi változat alapján tudjuk Apuleius írói nagyságát igazán értékelni.
A Szírek istennője (Peri tés Syriés Theu) mellett a Lukios é onos (Lukios vagy a szamár) című közismert regénye érdemel figyelmet, részint mert ma ez az antik regény "reális" ágának egyetlen épen ránk maradt és nem is jelentétktelen alkotása, részint mert a szamárrá változott és emberi formáját csak azámos viszontagság után visszanyert Lukios népszerű történetét a római Apuleius is feldolgozta (hogy a történet első feldolgozása, vagyis a ránk maradt görög szöveg és az apuleiusi latin változat forrása a címszereplő, a Patrai-beli Lukios időközben elveszett én-elbeszélése lett volna, mint egyesek feltételezik, aligha valószínű).

Xenophón: A bevételekről

Tue, 09 Feb 2016 17:21:33 GMT

1. Hogyan lehetne az athéni polgárokat az állam forrásaiból eltartani? Attika természeti adottságai: kedvező éghajlat, jó minőségű márvány, ezüstére, központi fekvés. 2. A metoikoszoknak ne kelljen nehézfegyverzetű gyalogosként katonáskodniuk. Vonzzanak minél több metoikoszt Attikába. 3. Kereskedelem: jók a kikötők, az athéni ezüstpénzt mindenütt elfogadják. Javítani kell a kereskedelmi ügyintézést. Építsenek közköltségen kereskedelmi hajókat és adják bérbe vál-lalkozóknak. 4. Az ezüstbányák üzemeltetése: az állam vásároljon föl ezüstbányász-rabszolgákat, és adja bérbe a vállalkozóknak napi egy oboloszért. Hatezer rabszolgából évi hatvan talanton jövedelem folyna be. A tíz phülé tíz helyen kezdjen bányák létesítésébe, a hasznot és a veszteséget pedig egyaránt osszák tíz részre. Kössék össze az anaphlüsztoszi és thorikoszi erődfalakat hatvan sztadion hosszúságú fallal, így védjék meg a bányákat az ellenségtől. 5. A reformok megvalósításához békére van szükség. Athén békepolitikájával szerezze vissza vezető szerepét, amit háborús politikájával elvesztett. 6. A reformok előtt kérjék az istenek támogatását Dódónában és Delphoiban...

Platón: Euthüphrón

Tue, 09 Feb 2016 17:16:28 GMT

...Euthüphrón nem sorolható azok közé, akik Szókratész vallásos nézeteit fenntartásokkal szemlélték, hiszen a róla elnevezett dialógusban magához hasonlónak tekinti őt, és szimpátiával viseltetik iránta, ráadásul arról is panaszkodik, hogy a népgyűlésen kinevetik, tehát vallási ügyekben láthatólag nem az athéniek oldalán áll.Úgy vélem azonban, hogy ami a dialógusban feltárulkozik az Euthüphrón lelkében dúló - általa Szókratésszel való találkozásáig észre sem vett, s talán a találkozás ellenére elnyomott - viharokból, az mégiscsak kulcsot adhat a Szókratésszel szembeni gyilkos indulatok keletkezésének pszichológiájához.

Iuvenalis Decimus Iunius: Szatírák

Thu, 28 Jan 2016 19:57:41 GMT

Milyen irodalom tengődhetett a „kéjbe és vérbe fúló" római császárság korában, a véres mecénások árnyékában? - kérdezi Babits Mihály Az európai irodalom történetében. S a válasz: "… A híres Iuvenalis, akitől a halhatatlan mondás származik, hogy »nehéz szatírát nem írni«, ...sötét, pesszimista, s a világ, amelyet föltár, a Messalinák kéjelgése, az intelligencia leromlása, az egyiptomi babonák fertője, a sok csalás és panama, a gyermekek korai beszennyezése, alig hagy egy sugárt. De sugárként villan magának a költőnek egy-egy gondolata, mely örök kincs marad... Örök gondolatok, s mégis az ő korából fakadtak, amelyet senki sem jellemzett jobban, mint ő, mikor ezt írta: »Mind féltjük az életünket, s az élet kedvéért elveszítjük azt, amiért élni érdemes!«"

Xenophón: A vadászatról

Thu, 28 Jan 2016 19:51:44 GMT

1. Mitológiai bevezetésben ismerteti, kik azok az istenek és hősök, akik értettek a vadászathoz, és Kheirón tanítványai voltak. 2. A vadászat gyakorlatát már serdülőkorban el kell kezdeni. A hálók fajtái és alkatrészei. 3. A kasztóri eb és a róka-eb jellemzése, viselkedésük nyomkövetés során. 4. A többi vadászkutya alakjának, külső megjelenésének, természetének bemutatása. Hogyan viselkedjenek vadászat során? 5. A nyúl nyomainak fajtái. Általános ismertetés a menekülő nyúl szokásairól. A nagyobb és kisebb nyulak részletes bemutatása. 6. A kutyák felszerelései. A vadászháló őrének feladata a vadászat megkezdése előtt, alatt és a nyúl elfogása után. A vadász milyen szavakkal buzdítsa a kutyákat a nyom követésére? 7. A szukák fedeztetése. A kiskutyák táplálása, nevelése. Kutyanevek felsorolása. A kiskutyák vadászathoz való szoktatása. 8. Vadászat télen. 9. Szarvasvadászat. A csapdák felállítása. A sebesült szarvas követése. 10. A vaddisznóvadászat. A vadászhálók, dárdák, vadászgerelyek, csapdák használata. A vaddisznóvadászat kockázata. A kocák és a kismalacok elejtése. 11. A veszélyes vadállatok elfogása. Méreg használata, csapda felállítása. 12. A vadászat gyakorlásának erkölcsi haszna. Az erény szerepe. 13. A vadászatot bíráló szofisták ironikus kigúnyolása.
Xenophón kisebb írásainak szövege többnyire meglehetősen romlott állapotban maradt ránk, ez érvényes A vadászatról esetében is.

Homérosz: Odüsszeia

Sat, 23 Jan 2016 18:29:03 GMT

Keleti nyugalomvágy és nyugati nyugtalanság ötvözete Odüsszeusz, az európai ember — hiszen, többek között, ezért is olyan kedves nekünk. A Szírének énekét meghallgatja, de odakötözteti magát hajója árbocához, mert saját útjához ragaszkodik. Kíváncsisága viszont mindig nagyobb, mint félelme... (Devecseri Gábor)
Tízévi ostrom után a görög seregek elfoglalták Tróját: kiirtották az ősz Piamosz egész háza népét, fölgyújtották a várost. Az üszkös, füstölgő falak tövében hajóra szálltak, és hazaindultak a várvívó hősök, köztük a győzelem furfangos szerzője, a leleményes Odüsszeusz...