Tavaszelején
mindegy mikor reggel ha felkelek
még a kávé előtt kinézek az ablakon
harmat csillogását látom minden fűszálon
ilyenkor tavaszelején
napsugarak ragyogják az eget
és minden házba nyíló ablakon
visznek reménytadó meleget
megkönnyebbülést csal
az ablakán kinéző emberek arcára mosolyt
még munkába is boldogabban mennek
meleget kivirulást visz
a magányosodott szerelmesekhez
hisz ők csak ezt kívánják álmaikban
ezt a meleg szellőt érzem én is
ahogy cirógatsz ha rámnézel
de hisz mindig engem látsz
magadban amíg csak lélegzel
a tőled kapott levegő ad értelmet
és számomra csodálatos életet veled
mert még a lelkem is
a tiédből te öntöd belém
s ezt érzem minden reggel
mikor a kávé előtt kinézek az ablakon
és amikor még harmatcseppen villan
a napfény keltette szivárvány
minden fűszálon
