Az én honlapom

[ Új üzenetek · Tagok · Fórumszabályzat · Keresés · RSS ]
  • Oldal 1 / 1
  • 1
Kiülök az ablak elé
dbogarDátum: Szerda, 2014-04-30, 2:01 PM | 
Őtábornoksága
Csoport: Adminisztrátorok
Üzenetek: 320
Hírnév: 2
Állapot: Offline
Kiülök az ablak elé
 
néha kiülök az ablak elé csak úgy 
hogy nézzem a kertet a fákat 
ahogy a lecsapó viharban hajladoznak a túlélésért
s mintha a legnagyobb koronáján 
az ágak közt megbújó kis odúban élnék én is 
látom ahogy velem szemben fészkel egy madár 
a fa alatt meg a fűben egy zsákmányra leső macska sétál
szeretem a viharok  lomb-szaggató tombolását 
persze csak védett fészkemből nézni 
hogy ilyenkor beleüvölthessem a szélbe minden bánatom 
s a világ tudtára adjam életen át tartó szerelmem
s a tomboló szél messzire elviszi hozzád is minden fájdalmam
azt hogy fojtogatnak  a gondolatok a magányos álmokban
vonat zakatol át a téren odaát a berek másik oldalán 
a déli szélben mintha az ablakom alatt dübörögne
és tán közben még rajtam is keresztülhajt 
monoton zakatolása kicsi darabokra tépdesi lelkemet
a párkányra gubbasztva találok nyugalmat is talán   
amint hallgatom a háborgó természet neszeit 
próbálom kizárni az emberi világ zajait  
szerencsére ezeket a hamis hangokat elnyeli a háborgás
az eső áztatta kert illatát szívom magamba akár a tiédet
és szeretném ha testem magából ezt sugározná 
még e távolból is rád 
falevélként szeretnék élni melletted 
hogy szélcsendben simuljunk egymáshoz  
s a szélviharban már vadul ölelkezzünk
ősszel pihenésképpen 
kibomló üzenetként hullanék kerted földjére 
nem beszélnék még kérdezni sem mernék 
mert tetsző választ úgysem kapnék
eres vézna kezemmel csendben simogatnám 
az aláhulló levelet amivel eggyé válnék  
s így simogatnánk végig testedet s lelkedet 
melyben az élet adta apró repedések 
adtak védelmet fárasztó utamon 
és vezettek hozzád megfáradt napok vigaszát keresni



 
  • Oldal 1 / 1
  • 1
Keresés: