| dbogar | Dátum: Vasárnap, 2011-04-17, 12:40 PM | |
|
Őtábornoksága
Csoport: Adminisztrátorok
Üzenetek: 320
Hírnév: 2
Állapot: Offline
| Pénteki vallomás
jöttél mint minden nap
és én tudtam
szívdobogtatva félig ájultan vártalak
akár egy elsőrandevús kiskamasz
csupa görcsbe szorult gyomorral
mert az elsuhanó hetek gyávaságán szelídült
első találkozás egyben az utolsó is lehetne
most látni akartál
és jöttödet szédült lelkem körbetáncolta
föl alá járkáltam eszelősen
és furcsa gondolatok keringtek
percenként bámultam az órát
talán nem is jössz áltatás az egész
ekkor megláttalak
kellemes melegség öntötte el testemet
de agyam vibrálása izgalmat jelez
a félelem izgalmát
bár láttamat egy szelíd mosoly nyugtázta
arcodon is csak izgalom látszott
a régenvárt ajándék felismerésének izgalma
a fagyos télvégi napon
mégis forróság borított ránk leplet
s asszonyos illatod kábított
forró testedből a hideg szívta párával fogott körbe
boldogság-közelben vágyaink korbácsolták
de csak szenvedni tudtunk
féltünk remegett kezünk
annyi eltékozolt év után esetleg fájna az ölelés
mit álmainkban ezerszer is megtettünk
érintéssel vadul vágtázó vágyakat korbácsoltunk
most mégsem mertünk
csak a kezünk meg a szánk dobta le az esztelen béklyóinkat
s a ránkboruló lepel alatt féltettelek
simogatásomtól még majd szomjan halsz
odakínáltam magam s te ittál belőlem
ahogyan én is fürödtem illatos aurádban
hallottam kéjes nyöszörgésed mintha szóltál volna
ajkaink vergődésében a hang is elszállt
s kezünk a ruhák alatt matattak
kerestek a lehunyt szemű ölelésben
csak egymást éreztük kívül és belül
dombokon és völgyekben
és egymás kincseit a kutakat és az oszlopokat
érintették ujjaink testünk
karjaink között tébolyodott táncot jár
a kirobbant vágy
tűzijátékával kápráztatja álmainkat
még tartottalak karomban
elveszetten
de már a fényen túl jártam
|
| |
| |
