Elmúlás
aranyló színben tündöklő
vedleni készülő őszi fák
elgémberedett élni akaró
karok nyúlnak az ég felé
kiszáradnak
csonttá soványodott emberhez
hasonlítanak
mint kik megtérni készülnek
a mindent elfelejtenek
nincs már idő
a gondolatok elfolynak
a levetett öltözékek
millió színben pompázó levelek
petéznek
a semmi láthatatlanává válnak
levitézlett sivár történelem
senkit nem érdekel
elhagyják a virágot
elhagyják a világot
elhagyják a szerelmet
várják a téli ocsmányságot
