Vallom más - Borisz Paszternak nyomán
ne sírj már és duzzadt ajkad
ne ráncold erővel tovább
lázad varrja fölrepedhetett
pedig éppen hegedni kezdtek
engedd mellem dagadni szabadon
áram-telt vezeték hegek tavaszon
egy két perc rezzenet kezemben
egybecsap összeéget lelkemben
megint férjet végy hamar fut az időd
feleded ilyenkor mik gyötörtek
asszony lehet-e minden ki nő
szívét megszerezni mégis hőstett
én meg minden női kezek nyakak
vállak hátak mellek csodája előtt
világhossz időre amit élek áhítva
lépek s rabjukként tudok csak állni
mégha minden éjszaka köt hozzád
láncba gúzsba bármi nehézbe
hajtson csak még erősebb vágy
szenvedély a szakítás álnoksága
