Martialis:

Könyvet soha ne adjunk kölcsön

Mindig, hogyha találkozunk, Lupercus,

szoktad mondani, hogy fiút szalajtasz

hozzám, hogy vele küldjem el legújabb

könyvem: végire érve visszaküldöd.

Hagyd békébe, Lupercus, azt a szolgát.

Elfárad, ha a Körtefáig eljön,

s fönn a harmadikon lakom, tudod jól.

Megkapod közelebb is azt, amit kérsz.

Szoktál járni az Argilétumon: van

átellenben a Caesar fórumával

egy üzlet, mely előtt találsz kitűzve

egy listát, azon ott az összes író.

Jobb, ha ott keresel. De meg se kérdezd

Atrectust (a tulajdonost): az első

polcról fogja levenni, s adja rögtön,

bíborban, finoman csiszolt papíron,

öt dénáriusért a Martialist.

„Hát annyit nem is érsz te” – szólsz. De bölcs vagy.