Keleti nyugalomvágy és nyugati nyugtalanság ötvözete Odüsszeusz, az európai ember — hiszen, többek között, ezért is olyan kedves nekünk. A Szírének énekét meghallgatja, de odakötözteti magát hajója árbocához, mert saját útjához ragaszkodik. Kíváncsisága viszont mindig nagyobb, mint félelme... (Devecseri Gábor)
Tízévi ostrom után a görög seregek elfoglalták Tróját: kiirtották az ősz Piamosz egész háza népét, fölgyújtották a várost. Az üszkös, füstölgő falak tövében hajóra  szálltak, és hazaindultak a várvívó hősök, köztük a győzelem furfangos szerzője, a leleményes Odüsszeusz. Gazdag hadizsákmányt visz, tizenkét hajóján nekivág a hazájába vezető tengernek, Ithaka szigete felé... s kezdetét veszi csodálatos, ezerveszélyű, kalandos útja. Újabb tíz év, amíg számos varázslat, életveszély, haragvó és segítő istenek kénye-kedve közt hánykolódva s mindenen győzedelmeskedve, megtérhet hű felesége, Pénelopeia karjaiba, királyi palotájába. A görög embereszményt, a cselekvő és leleményes hőst egy személyben teremtette meg Homérosz az Odüsszeiában. Mai műveltségünk egyik kútfője, az európai kultúránk két évezred óta kiapadhatatlan forrása a mű, mítosz és valóság csodálatos tökéletességű ötvözete. Mesebeli, emberfeletti erőkön győzedelmeskedő hősét haragvó istenek, emberevő szörnyek, egyszemű óriások, rontó bűbájú varázslónők hatalmából saját eszessége ereje, barátai és családja iránti hűsége és szeretete segíti és vezeti a boldog befejezésig, a halhatatlan mese örök szabályait teljesítve be.