Midőn Pliniusnak A természet históriája (Naturális história) című vaskos munkáját lapozgatjuk, csodálattal gondolunk a majdnem 2000 évvel ezelőtt élt szerzőre. Példás szorgalommal, határtalan lelkesedéssel és hihetetlen munkabírással mintegy 2000 görög és latin forrásmunkát tanulmányozott át, lényeges részeiket kivonatolta, saját kutatásainak, tapasztalatainak eredményeit, egyéni gondolatait hozzáadta, és szellemes megjegyzésekkel fűszerezte; így írta meg e hatalmas, nyomtatásban ma is több mint 2500 oldalt kitevő életművét. Szerencsénkre ez az életmű teljes egészében fennmaradt, s így megismerhetjük belőle a természettudományok akkori szintjét, az emberek gondolkozását, életszemléletét, valamint magát Pliniust is, a tudóst és az embert.
Munkájának kiadását, általános tudománytörténeti értéke mellett, időszerűvé teszi az a körülmény, hogy alig pár év választ el tragikus halálának 1900 éves évfordulójától. Plinius az ókori világ szellemiségének egyik kimagasló képviselője volt. Egész munkásságát Róma dicsőségének emelésére, embertársai tudományos és erkölcsi nevelésre szánta. Munkájában a béke szükségességét hangoztatta, s küzdött a háborúk és a hatalmaskodók ellen. Védelmére kelt a nincsteleneknek, ostorozta a gazdagok oktalan fényűzését, s dicsérte a régi rómaiak egyszerű, puritán életét. Harcolt a hiszékenység és babonák ellen, s maró gúnnyal írt a nép tudatlanságát kizsákmányoló varázslókról. Munkásságát a tárgyilagosságra való törekedés, a munkában való szorgalmas kitartás, valamint rendkívüli becsületesség jellemzi.
Ennek a kötetnek a tartalma:
Az örök Plinius
Előszó
I. könyv
II. könyv
III. könyv
IV. könyv
V. könyv
VI. könyv
Jegyzetek
Fontosabb nevek és fogalmak magyarázata