A Pecz féle ókori lexikon szerint „Alkinoosz, görög mitológiai alak, a legendás phaiák nép királya. Szigetük feltehetően Kerkürával azonos. A király híres volt vendégszeretetéről, menedéket adott azargonautáknak is az őket üldöző kolkhiszi hajók elől. Miután leánya, Nauszikaa a palotájába vezette a sziget partjára vetődött Odüsszeuszt, a vendéget lakomával és tornajátékkal tisztelte meg, s feleségével és az udvari néppel együtt meghallgatta bolyongásának történetét. Ezután gazdagon megajándékozta, s hajósaival hazaszállíttatta Ithakába. Poszeidón csak későn vette észre a dolgot, s a honi kikötő bejáratánál változtatta kővé a hazatérő phaiák hajót. A történetet legszebben Homérosz „Odüsszeia"-ja adja elő.”
A fellelt írásos emlékek között van kettő, a jelen írás és a Didaszkalikosz, amelyek szerzője a 2. század első felében működött. A kézirati hagyomány megkülönbözteti őket az Albinosz és az Alkinoosz névvel. J. Freudenthal volt az első, aki a 19. század utolsó harmadában először vitatta a kézirati hagyomány „Alkinoosz" szerzői megjelölését. Szerinte itt egy kézenfekvő másolói hibáról van szó, az igazi szerző a sehol nem említett „Alkinoosz" helyett az Eiszagógé írója, egy olyan ismert filozófus, akiről Proklosz és Jamblikhosz is megemlékeznek. Ezt az elméletet mindenki elfogadta a 20. század hatvanas éveiig, a legutóbbi időkig az „Albinosz" név szerepel a kiadásokban és a szakirodalomban. Elsőként M. Giusta kísérelte meg cáfolni a másolási hiba teóriáját, majd a hetvenes években a későbbi új, teljes kézirati anyagon alapuló szövegkiadás elkészítője, John Whittaker fejtette ki több publikációban is azt a véleményét, hogy tarthatatlan Freudenthal elgondolása. Manapság ez az álláspont számít communis opiniónak. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az albinoszi Bevezetés Platón dialógusainak olvasásába kommentátora, Olaf Nüsser továbbra sem tartja kizártnak a szövegromlás-teóriát. A két mű azonos gondolati irányán alapuló érven kívül Freudenthalnak egyéb, nyelvi-stilisztikai hasonlóságokat felmutató bizonyítékait további adatokkal erősítette. Tőle származik a legalaposabb összehasonlító elemzés, s meglehetősen határozottan képviseli az egyetlen Albinosz szerzőségének álláspontját. Bár a tankönyvek és bevezetők meglehetősen uniformizált stílusa kevés alapot ad a szerzők személyére következtetéshez, a Didaszkalikosz szerzőségének kérdését máig nem tekinthetjük lezártnak.” Tehát Albinosz vagy Alkinoosz – továbbra is nyitott kérdés…