A Hermeneutika - mely az értelmezés, az interpretáció tudománya - Arisztotelész korai munkája, mely eredetileg az Organonban kapott helyet. Az Organon hat könyvet tartalmaz, ennek a műnek második darabja a Hermeneutika. Az arisztotelészi logika formális természetű. Felfogása szerint a filozófia a gondolkodás tartalmaival foglalkozik. Ezek között megkülönböztetett hely illeti meg a megismerést. Arisztotelész szerint a megismerés a fogalmak összekapcsolódása mondatokká. A mondatok válfajai közül - a megismerés szempontjából - elsődlegesek az ítéletek. Ezeknek jellegzetességeit vizsgálja a műben (állító és tagadó ítéletek, egyszerűek és összetettek, az ítéletek fajai a modalitás, a mennyiség és a minőség szerint stb.) itt születnek meg azok a szabályok, amelyekre később a szillogizmusok rendszere épül.
A munka a logika tudományának fontos forrása. Megértését, a szövegben való eligazodást jegyzetapparátus segíti.