Xuthosz az irodalmi hagyomány szülötte, egyetlen város vagy sziget mítoszkörében sem találkozunk nevével. Hérodotosz így ír róla (7,92): „Az iónok, amikor még a Peloponnészosznak azt a vidékét lakták, amelyet ma Akhaiának hívnak, Danaosz és Xuthosz megérkezte előtt magukat égei pelaszgoknak nevezték. Ión idejében azonban (aki Xuthosz fia) felvették az ión nevet." De miért és hogyan kerül Ión az athéni mítoszkörbe ilyen késői időben? A 420 körüli időszakban a Peloponnészoszon Athén mintha megerősíteni látszott volna pozícióját. Alkibiadész, az athéniak   zseniális (s később árulóvá vált) hadvezére meghirdette az iónok összefogásának politikáját az „athéni őshazáért". Iónok éltek Kisázsiában, a szigeteken s Európában is. Argosz, Élisz és Mantineia s még néhány peloponnészoszi város ezen politika jegyében fűzhették szorosabbra kapcsolataikat Athénnal s távolodhattak el Spártától. E szövetséget ugyan Spárta hamar szétzúzta, de ez mit sem változtat azon, hogy Euripidész Ión-ja az új szövetség sikerének reményében íródhatott. Ión athénivá tételéhez volt szükség arra is, hogy Xuthoszból álapát alakítson Euripidész: isteni apát s athéni anyát adva így az új athéni hősnek.
A darab hihetetlen fordulatai, az utolsó pillanatban mindent jóra fordító befejezése az újkomédia cselekményszövését idézik. Ennek megfelelően a jellemek is szokatlan változatosságot mutatnak. Ión egy Hippolütosz elvakultságával tiszteli istenét s tiszta jelleméhez nem férhet kétség. Xuthosz alakja a hősi erényesség és a nevetségesség keveredéséből épül fel, s a darab végére sem tudjuk eldönteni: tragédiát vagy komédiát kell-e látnunk sorsában, hiszen önmagában megőrzött - tudatlanságának köszönhető - hős-nagysága a valóságban nevetséges kijátszottságot takar. Kreusza az egyetlen, akinek jellemzésében elmélyült Euripidész: tragikus hőseinek egyik legszebb példája a bűnös múlt miatt szenvedő nő alakja.
A darab a művészettörténészek számára becses kincs, hiszen a delphoi Apollón-szentély leírása a régészeti leletek tükrében is hitelesnek látszik, s fontos az áldozósátorról készült rendkívül szemléletes kép is.