Az Íphigeneia Auliszban a trójai mondakörből meríti tárgyát. Parisz trójai királyfi elcsábítja és megszökteti Meneláosz spártai király világszép feleségét, Helenét. Meneláosz nyomban összehívja az asszony volt kérőit, akjk egykor, mielőtt még a körülrajongott szépség választott volna közülük, esküvel fogadták meg, hogy a Helenét érő esetleges sérelmeket közösen fogják megtorolni; Meneláosz most emlékezetükbe idézi fogadalmukat, s mindjárt fel is szólítja őket, hogy fivére, Agamemnón mükénéi király vezetésével indítsanak hadat Trója ellen. A sereg össze is gyűlik Aulisz kikötőjébe, de Artemisz istennő, akinek szent állatát Agamemnón megölte, büntetésből nem ad kedvező szelet, s így a sereg vesztegelni kénytelen. Kalkhász, a tábor jósa, tudtára adja a fővezérnek, hogy addig nem indulhatnak, míg lánya, Íphigeneia feláldozásával ki nem engeszteli az istennőt. Agamemnón eleinte hajlandó is erre, már meg is írta és el is küldte lányának a levelet, hogy jöjjön Auliszba, mert - ez volt az ürügy - szeretné hozzáadni a sereg legvitézebb harcosához, Akhilleuszhoz; de mikor a tragédia cselekménye kezdődik, éppen változtatni készül korábbi elhatározásán.