Héliodórosz, a szír származású görög regényíró, időszámításunk III. századában élt.
A "sorsüldözött szerelmesek", a daliás Theagenész és a kivételesen szép és erényes Kharikleia bonyolult kalandokkal át- meg átszőtt, lebilincelően izgalmas története a korabeli szerelmi regény egyik legsikerültebb és egyben legterjedelmesebb alkotása, melyet az ötletes cselekménybonyolításon kívül az ábrázolásmód és a stílus díszítettsége tesz közkedvelt olvasmánnyá az ókor végétől napjainkig.

Az ókori író emlegette „igazi és szín-Görögország, ahol az emberiség kivirágzott”, forrásvidéke egész mai irodalmunknak. A görögöknél minden külső hatás nélkül, alkotó szellemük teremtményeként, már a történeti idők hajnalán sorra megszületnek a különböző lírai és prózai műfajok. 
Megszületik a regény, a prózai epika is, s a klasszikus ókor egyik legkedveltebb, legolvasottabb műfaja lesz. Tipikus szerkezete és motívumkincse: szerelem, elválás, megpróbáltatások, egyesülés – törvényszerűen jellemzi valamennyi művet. Héliodórosz az i.sz. III. századában élt kiváló író, a görög regény e szigorúan megszabott és megszokott keretében is egyénit és újat alkotott. Könyvében egymást érik a meghökkentő, lélegzetelállító események, a csodálatos és váratlan fordulatok. Elegendő egy pillantást vetni a regény kezdetére ahhoz, hogy megérezzük a meseszövés és stílus drámai izgalmát: Nílus-part, zátonyra futott hajó, a parton halottak, lakoma és küzdelem nyomai, sebesült ifjút élesztget egy istennői szépségű leány… távolabb rablók osztoznak a zsákmányon. Hirtelen a rablókat más rablók támadják meg; vezérük szemet vet a gyönyörű lányra… – így kezdődik s nem kevésbé izgalmasan folytatódik a sorsüldözött szerelmesek majdnem kétezer éves, bonyolult kalandokkal át- meg átszőtt, lebilincselő története.

Rablók között 
Menekülés. Egy egyiptomi pap Delphoiban 
Kalaszirisz isteni megbízatást kap 
Szökés Delphoiból 
Kalózok hatalmában – Egyiptom felé 
Útban Memphisz felé 
Theagenész megpróbáltatása 
Kharikleia a máglyán 
Etiópia Perzsia ellen 
Theagenész és Kharikleia révbe jut 

Ebből a kiadásból az Utószó és a jegyzetek - amelyeket Szepessy Tibor írt - kimaradtak.