A Historia Augusta, vagy ahogy a címoldalon főcímként olvasható, a Császárok története, 30 római császár-életrajzot tartalmazó gyűjtemény. Pontosabban 30 életrajz, amelyek az i. sz. 117 és 284 között élt császárokat, császárjelölteket és trónkövetelőket mutatják be. Az életrajzgyűjtemény az utolsó területnövelő császárt, Traianust (98–117) követő Hadrianusnak az uralkodásával kezdődik és Carinuséval ér véget. Utána már Diocletianus következik, s vele egy újabb korszak, a dominatus, a birodalom pedig hamarosan két részre oszlik. E két dátum között zajlik tehát a principatus virágzásának és bukásának olykor viharos története. A kezdeti erőskezű császárok helyét a 200-as években átveszik a saját hadseregükre támaszkodó, egymással rivalizáló katonacsászárok. Ők aztán néha igencsak sűrűn váltják egymást, általában nem az előd természetes halálának köszönhetően. Történeti ismereteink erről a korszakról, mivel számos egyéb forrás elveszett, jelentős részben éppen a Historia Augustából származnak, amely ezért megkerülhetetlen történelmi dokumentum.
Ezen a ponton pedig izgalmassá válik ez a kb. 500 oldalnyi szöveg. Mára ugyanis egyetértés alakult ki a kutatók között abban, hogy a Historia Augusta igencsak megbízhatatlan adatokat tartalmaz.
Az életrajzokat anakronizmusok, önellentmondások és más források alapján egyértelműen felismerhető tévedések tarkítják. Még érdekesebb a szövegeknek az a jellegzetessége, hogy az események válogatásában leginkább a bulvárlapokra, elfogulatlanságukban pedig a modern pártok propagandairataira emlékeztetnek.
Kezünkben tehát a Historia Augusta, a II–III. századi római történelem legnagyobb terjedelmű forrása, amelynek azonban hitelessége erősen kérdéses. Ennek ellenére, vagy inkább éppen ezért rendkívül fontos és érdekes, ráadásul nem csak történelmi szempontból, hiszen a gyűjtemény és az elbeszélés jellegzetességei az irodalmárok figyelmére is érdemesek.
Ideje azonban belenézni a most megjelent kötetbe, a Historia Augusta első teljes magyar fordításába.
Historia Augusta (Császárok története)
|