Alexandriai Philón (i.e. 20–i. sz. 40 k.) görög-zsidó filozófusmunkáiban a görög filozófia és a zsidó hagyomány ötvöződik. Mózes öt könyvéhez fűzött megjegyzéseit Platón és Arisztotelész filozófiáján
keresztül értelmezi, ugyanakkor a két filozófus gondolatait a Szentíráshoz igazította. Philón De Abrahamae írásában úgy érvel, hogy Ábrahámáldozata azért egyedülálló, mert őt nem a szokás vagy félelem, becsületmotívumai vezérelték, hanemegyedül Isten szeretete. Philóntól veszi át az allegorikus-tipológiai írásértelmezéstmindenekelőtt Órigenész,majd a későbbi egyházatyák.