A bögre című komédia töredékes formában maradt ránk, a magyar színpadok számára Plautus legkiválóbb fordítója, Devecseri Gábor egészítette ki a szerző felismerhető szándékai szerint, s az eredeti versmértékben. S bár a darabot - éppen befejezetlensége miatt - világszerte jóval ritkábban viszik színre, mint legnépszerűbb társát, A hetvenkedő katonát, irodalomtörténeti híre és értéke nem csekélyebb annál. A bögre indítja útjára ugyanis a vígjátékírás egyik legkedveltebb vándortémáját, a pórul járt zsugori történetét, így számos későbbi komédia - például Moliere A fösvénye - ősmintájának tekinthető. Plautus mesterien rajzolja meg benne, hogy a váratlanul egy bögrényi aranypénzt találó szegény ember, az öreg Euclio személyiségét hogyan torzítja el a hirtelen jött gazdagság, hogyan fordítja őt szembe környezetével, s miképpen teszi egyetlen lánya s a szomszéd fiatalember egybekelésének legfőbb akadályává. De szerencsére minden komédiában felbukkan egy furfangos szolga, aki a legkilátástalanabb helyzeteket is képes némi leleménnyel megoldani...