Egyszer-másszor felületes maradt a tréfálkozás. Bármily kacagtató is például a Szamárvásár egy-egy részlete – a zsémbes gazdasszony pénzét uruk szerelmes fia számára megkaparintó szolgák ügyeskedése, a kalmár becsapása vagy az ugyanazért a hetéráért lángoló vetélytárs lefőzése –, bármilyen bizarr is a megoldás – a dühös asszony berontása a kerítőnő házába, ahol éppen férje meg a fia készül osztozni a jólelkű hetéra kegyeiben –, sok épületes gyönyörűséget nem nyújthatott a mű a megrökönyödött nézőknek. Az „örök” típusok és „örök” szituációk akkor telítődnek élettel, a komédia akkor emelkedik a bohózat szintje fölé, ha konkrétabb a mondandó társadalmi-gondolati-erkölcsi tartalma. Úgy pukkantani a vaskos humor petárdáit, hogy a nézőket állásfoglalásra késztesse a családi bonyodalmak láttán felcsattanó nevetés: ez a legjobb Plautus-darabok sajátos értéke. 
Ember embernek farkasa:Plautus Szamárvásár c. művéből való.Egyik ember a másiknak árt a jelentése.