Clytemestra, az argosi király, Agamemnon felesége megtudja, hogy Trója elesett, vége a háborúnak, és nemsokára a férje is hazatér hozzá. Szövevényes és sötéten nyomasztó családi történet közeledik a vége felé a vészterhes várakozás alatt, generációk óta húzódó ellenségeskedés és gyűlölet eredménye a történet. Clytemestra nem várta tíz évig hűségesen a királyt, hanem annak unokatestvérével, Aegisthusszal élt együtt. Aegisthus pedig már a születését is ennek az ellenségeskedésnek köszönhette. A pelopidákat ugyanis sújtja az apai átok, hogy egymás kezétől essenek el. Pelopsnak fiai Atreus és Thyestes voltak. Atreus uralkodott Mycenaeben, amíg az öccse el nem csábította a feleségét Aeropét, és a segítségével el nem űzte őt a trónról. Ekkor Phebus, hogy megmutassa Thyestes hatalmának bűnösségét, visszafelé hajtotta az égen a Nap szekerét. Erre a jelre a mycenaeiek elűzték Thyestest, és visszahívták Atreust. A sértett király bosszút állt az öccsén, elhitette vele, hogy megbocsátotta az ellene elkövetett vétket, visszahívta Mycenaebe, és felajánlotta neki, hogy uralkodjanak együtt. Thyestes minden rossz előérzete ellenére elfogadta az ajánlatot, és visszatért a városba. Atreus azonban megölte testvére fiát, és ünnepi lakomaként feltálalta az apának. Egy jóslat arra figyelmeztette Thyestest, hogy úgy állhat bosszút Atreus utódain, ha saját lányával nemz gyereket. E jóslat tudatában megerőszakolta saját lányát, aki Aegeust szülte az apjának. Clytemestra szeretőjeként tehát ez az Aegistus várja haza a trójai háborúból Agamemnont, Atreus fiát.

De Clytemestra hűtlenségét sem első sorban a szerelem szülte, hanem sokkal inkább a bosszúvágy. A trójai háború elején makacs szélcsend akadályozta a görögöket, hogy eljussanak Ázsiába. A jós Calchas felfedte a harcosok előtt, hogy csak akkor érkeznek meg a várva-várt szelek, ha Dianának feláldozzák Agamemnon lányát Iphigeniát. Hosszú vívódás után a király ráállt, hogy teljesítse az istenek feltételét, és levelet írt a feleségének, Clytemestrának, hogy vigye lányukat az Aulisban veszteglő görögök táborába, mert a legnagyobb hős, Achilles kérte őt feleségül. Clytemestra hitt a levélnek, és elvitte a lányt az apához, aki kész volt őt feláldozni.

A régi bűnöket tetézi, hogy Agamemnon nem egyedül tér haza a trójai háborúból, hanem magával hozza rabnőjét Cassandrát, Priamus király lányát. Clytemestra és Aegisthus bent a palotában megölik a királyt. Agamemnon és Clytemestra lánya, Electra közben biztonságba helyezi öccsét, Orestest, hogy legyen, aki megbosszulja apjuk halálát.

Aischylos Agamemnon c. tragédiája nem tekinthető Seneca közvetlen előzményének. Csak egyetlen kardal témája mutat rokonságot vele és az a dramaturgiai megoldás, hogy Cassandra számol be a karnak és a nézőknek a palotában történő gyilkosságról. A görög flotta pusztulását leíró résznek elsősorban epikus előképei és epikus jellege van. Seneca előtt feldolgozta ugyanezt a témát a római tragédia történetében Livius Andronicus Aegisthus című és Accius Clytemestra című darabja.