Az én honlapom

Honlap-menü
A fejezet kategóriái

Kedvenc könyveim

Főoldal » Fájlok » Antik könyveim

Seneca: Föníciai nők
2014-05-20, 8:58 AM

A Labdakidák mítosza. Labdacus fia, Laius Thebae királya Iocastát vette felségül. Házasságukból született Oedipus. Még a csecsemő napvilágra jötte előtt azt a jóslatot kapta a királyi pár Delphiből, hogy születendő gyermekük meg fogja ölni az apját, és anyjának férje lesz. A jóslattól megrémülve az újszülöttet összekötözött bokával kirakták a Cithaeron hegyre (erre utal a neve is: Oidipus = dagadt lábú), hogy a vadállatok martaléka legyen. Egy arra járó pásztor azonban megtalálta, és magához vette. Később a csecsemő közvetítőkön keresztül Corinthus királyához került, akinek magának nem volt gyereke, és ezért saját fiaként nevelte fel Oedipust. A fiatalember nem tudta, hogy nem a vér szerinti szüleivel él, és amikor véletlenül a fülébe jutott a jóslat, miszerint apját megöli és anyjának gyermeket nemz, annyira megrémült, hogy otthagyta vélt szüleit, és elbujdosott országukból. Vándorlásai során Thebae közelében az országúton összeakadt egy idősebb emberrel, aki kocsijával le akarta őt szorítani az útról. Dulakodás közben Oedipus halálra sújtotta a férfit, majd folytatta útját a város felé.
Thebae akkoriban a szfinxtől szenvedett. Ez az oroszlántestű és nőarcú lény a Chitaeron egyik bércén tanyázott, és talányos kérdéseket tett fel az arra járóknak. Ha nem tudtak rájuk válaszolni, a mélységbe taszította őket. Oedipus azonban meg tudta fejteni a neki feltett kérdést, mire a szfinx saját magát vetette a szakadékba. A város megmentőjeként ünnepelte Oedipust, és a királyává választotta, majd az előző király megözvegyült asszonya, Iocasta feleségül ment hozzá. Házasságukból négy gyerek született, két fiú: Eteocles és Polynices, valamint két lány: Antigona és Ismene.
Évtizedekkel később ragály tizedelte Thebae polgárait, és a vak jós, Tiresias (görögösen: Teiresias) felfedte, hogy az istenek haragjának oka nem más, mint Oedipus, mert megölte apját, és vérfertőző házasságban él saját anyjával. A szörnyű valóság felismerése után Oedipus megvakította magát saját kezével, és elhagyta a város. Trónjára két fia került, akik a köztük levő megállapodás szerint évente váltották egymást az uralkodásban. Eteocles azonban nem volt hajlandó átadni helyét a testvérének az év leteltével. Polynices a távol töltött egy év alatt feleségül vette Argos királyának, Adrastusnak a lányát, és most apósa seregei élén közeledik szülőhazája, Thebae falaihoz, hogy katonai erővel szerezze meg a jogosan neki járó hatalmat.
Seneca drámájában Iocasta tovább él Thebaeban, csak a vak Oedipus bolyong lányára, Antigonára támaszkodva a város melletti erdőben. Iocasta megpróbálja megakadályozni a háborút, azaz a hét kapujú Thebae ostromát, de fiai nem hallgatnak rá. Oedipus csak önmaga vétkét látja a két fiúban, és nem próbálja megakadályozni gyilkos háborújukat.
Az általánosan Senecának tulajdonított nyolc tragédia közül a legtöbb problémát felvető szöveg. Hiányoznak belőle a kardalok. A jelenség értelmezésében azonban nem egységes a szakmai közvélemény. A szöveg drámai cselekménye nyilvánvalóan nem elegendő a szokásos, öt felvonásra bontható Seneca-tragédiához. A cselekménynek meglehetősen hirtelen lesz vége a 664. sorban. A meglévő szöveg két, határozottan elkülönülő részre oszlik, melyek [482] középpontjában a két szülő eltérő magatartása áll. A szöveg szokatlan, hiányosnak tűnő formájának lehet többféle oka. Voltak olyan tudósok, akik azt feltételezték, hogy ez Seneca utolsó drámája, és a Nero által öngyilkosságra kényszerített szerzőnek nem volt már lehetősége a befejezésére. Többen érveltek amellett is, hogy a meglévő jeleneteket nem olvashatjuk folyamatos szövegként, mert több helyen láthatóvá válik bennük az eredetileg oda tervezett részek hiánya. Érdekes megemlíteni, hogy ezzel szemben az egyik legnevesebb Seneca-kutató álláspontja szerint, a szöveg igenis teljes, és Seneca a drámai műfaj lehetőségeit akarja felmérni a kísérletező kedvű darabbal. (R. J. Tarant: Senecan Drama and Its Antecedents. Harv. Stud. 82. 1978. 228) Érdekes a cím kérdése is. A kéziratok egy részében hagyományozódó Föníciai nők (Phoenissae) cím arra utal, hogy a mű csonka, és az eredeti terv szerint a szerző kart is felléptetett volna, amely föníciai asszonyokból áll. Ez a cím egyúttal Euripides hasonló témájú darabjához is kapcsolja Senecáét. Más kéziratokban azonban nem ez szerepel a szöveg fölött, hanem a Thebais, ami egyrészt jellegzetesen nem drámai, hanem epikus mű címe, másrészt nem feltételezi a kar szerepeltetését, s ezzel együtt a csonkaságot.

 

Kategória: Antik könyveim | Hozzáadta:: dbogar | Címkék (kulcsszavak): antik dráma, római dráma
Megtekintések száma: 159 | Letöltések: 1 | Helyezés: 5.0/1
Összes hozzászólás: 0
Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
[ Regisztráció | Belépés ]