Seneca ránk maradt műveinek többsége filozófiai próza. A Codex Ambrosianus, 10 dialógusnak nevezett etikai értekezést tartalmaz. Hagyományozott címük összhangban van tartalmukkal:
(Ezek egyike az itt olvasható értekezés.)
,,De providentia" (A gondviselésről), Lucilius Iuniorhoz íródott, a filológusok Seneca késői művének tartják
,,De constantia sapientis" (A bölcs állhatatossága), Annaeus Serenushoz, 47 után keletkezett
,,De ira" (A haragról), 3 fejezet terjedelmű írás, Claudius uralkodásának kezdetére datálható
,,Ad Marciam de consolatione" (Vigasztalás Marciához), címzettje Cremutius Cordus fiát elveszítő leánya, 40 körül
,,De vita beata" (A boldog életről), töredékes önigazoló mű az 50-es évek végéről
,,De otio" (A visszavonultságról), töredékesen ránk maradt mű, 62 körül keletkezett
,,De tranquillitate animi" (A lelki nyugalomról), Serenushoz, 62 körül keletkezett
,,De brevitate vitae" (Az élet rövid voltáról), apósához, Paulinushoz címezte 55-ben
,,Ad Polybium de consolatione" (Vigasztalás Polybiushoz), Claudius szabadosának kegyeit keresi száműzetésében
,,Ad Helviam matrem de consolatione" (Vigasztalás anyjához, Helviához), a gyűjtemény legjobb darabja, amelyben a fia száműzetése miatt bánkódó anyját igyekszik megvigasztalni.