A Nyomszimatolók - az Apollón elveszett teheneinek nyomát szimatoló szatírok története - Sophoklés egyetlen ránk maradt szatírdrámája. Ezt a művet, a többi ismert Sophoklés-drámától eltérően, nem középkori kódexek hagyományozták ránk: 1912-ig csupán néhány utalásból ismertük. A. S. Hunt ebben az esztendőben publikálta az egyiptomi homokban több, mint másfél ezer évig rejtőző ún. Oxyrynchosi papiruszok kilencedik kötetét, benne a Nyomszimatolókat, illetve az eredeti darabnak többé-kevésbé töredékes első felét. A töredékes soroknak és félsoroknak kiegészítésével a következők folyamán egész sor filológus foglalkozott. Mi a fordításnál P. Masqueray: Sophocle. Tôme II. (Paris, Association Guillaume Budé, 1924.) szövegét vettük alapul, s csak néhány esetben használtuk fel más kiadások variánsait. Elvünk az volt, hogy a fordítás lehetőleg hű, ugyanakkor könnyen olvasható, élvezhető legyen. Ezért az olyan töredékes sorok esetében, ahol a meglevő szavak, mondatcsonkok cövekjeire rá lehetett építeni az összefüggésből adódó mondatot, a szöveget fantázia alapján kiegészítettük, ahol ez nem volt lehetséges, a kihagyott sorok helyét pontozással jelöltük. Ugyancsak pontozás jelzi a papiruszon is teljes egészében hiányzó sorok helyét.