A mexikói aztékok történelmére vonatkozó ismereteink nagy része három, egymással sok rokon vonást mutató, XVI. századi spanyol krónikából származik. Közülük a legnagyobb gonddal és a legszínesebb stílusban megírt történeti forrás Juan de Tovar műve, amely most teljes terjedelmében jelenik meg magyarul.
A „mexikói Ciceró"-ként is emlegetett jezsuita páter azték kódexek alapján és művelt, előkelő indiánok segítségével írta meg a történeti irodalomban alapvető forrásként használt, elbeszélésként egyszerre drámai és lebilincselő kéziratát, amelyben az aztékok történelmét mondja el mitikus őshazájuk elhagyásától a spanyol hódításig. Elbeszéli a viszontagságos honfoglalást, a kalandos és véres birodalomalapítást, behatóan ismerteti hitvilágukat és emberáldozattal tisztelt isteneiket.
Eleven képet ad ünnepeikről, szertartásaikról, papjaik életéről és a Gergely-naptárnál pontosabb azték naptárról.
Tovar bőven merített a szóbeli hagyományból is, bizonyságképpen a cselekmény fordulópontjain a főhősök dialógusába vált át az elbeszélés, amitől csak plasztikusabbá válik ez a nagyvonalú, minden felesleges részlettől megszabadított, lényegre törő mű.

Tovar Juan de : Azték krónika