Az én honlapom

Honlap-menü
A fejezet kategóriái

Kedvenc könyveim

Főoldal » Fájlok » Antik könyveim

Xenophón: A gazdálkodásról
2015-11-21, 7:58 PM

Szókratész és Kritobulosz beszélgetése: a gazdálkodás egy szakma s a gazdálkodó bárki gazdaságát elvezetheti. Azt nevezhetjük birtokunknak, ami hasznot hoz nekünk. A szenvedélyek rabszolgái rosszul vezetik birtokukat.  
A szegény Szókratész gazdagsága és a gazdag Kritobulosz szegénysége. Kritobulosz kéri Szókratészt, hogy vezesse az ő gazdaságát. Miért él valaki bőségesen ugyanakkora gazdaságból, mint amiből más nyomorog? A feleség fontos szerepe a gazdaságvezetésében. 
A kézművesség rossz hírű, a földművelés és a katonáskodás királyi mesterség. A perzsa király példája. Az ifjabb Kürosz által tervezett vadaspark. A mezőgazdaság kellemes elfoglaltság, gazdaggá tesz, és edzi a testet. Az előre nem látható károk ellen áldozatokat kell bemutatni az isteneknek. Az eddigiek összefoglalása. Szókratész meg akar ismerkedni a legkiválóbb gazdával, Iszkhomakhosszal. Szókratész elmeséli Kritobulosznak Iszkhomakhosszal folytatott beszélgetését. Iszkhomakhosz felesége tizenöt éves volt, amikor elvette, és ő tanította meg a gazdálkodásra. Az istenek úgy látták jónak, hogy a férfi a házon kívül dolgozzék, a nő feladata pedig a gyermekek ellátása, az élelmiszerek feldolgozása és a gyapjúmunka. A feleség olyan, mint a méhkirálynő. A férj és feleség egymás társai a gazdaság növelésében. A kamrában és a házban olyan rendet kell tartani, mint a hajón, hogy mindent meg tudjanak őrizni, és meg is találják, ha keresik. 
A ház beosztása. A házon belüli rend. A házvezetőnő kiválasztása. Az asszony a ház törvényőre. A nő ne fesse magát. A háztartási munka edzi a testet, és ki is pirosít. 
Nikiasz lova attól még lehet kiváló, hogy nem gazdag, mivel a kiválóság lelki tulajdonság. Iszkhomakhosz szerint aki eleget eszik és végigdolgozza a napot, megőrzi egészségét, ha pedig odafigyel gazdaságára, gyarapítja azt. A feleségével, rabszolgáival és polgártársaival folytatott beszélgetések megtanítják a szónoklattanra. Iszkhomakhosz maga képzi ki birtoka intézőjét. A jó intéző hűséges és gondos. Az intézőnek a szakértelem mellett irányítani is tudnia kell. A jutalom és büntetés nevel az engedelmességre. A rabszolgák ne lopjanak és sikkasszanak. Nem elég megbüntetni a bűnöst, a jót is jutalmazni kell. 
A mezőgazdasági munkákat a legkönnyebb megtanulni, csak meg kell figyelni és hallgatni, mások hogy csinálják. A föld tulajdonságát látni lehet abból, hogy mit és hogyan terem meg. Az ugart tavasszal kell felszántani. Gyomok ellen nyaranta többször át kell forgatni a földet. Vetni ősszel kell, amikor nedves a föld. A kizöldült vetés beszántása trágyázza a földet. A kapások elvezetik a fölösleges vizet, és kiirtják a gyomokat. Szélnek háttal kell aratni. A gabona szárát a közepénél kell elvágni, a tarlót felégetik. Igásállatokkal csépelnek, a kicsépelt magot szeleléssel tisztítják meg. Facsemetét, szőlőtőkét másfél-két és fél láb mély, két láb átmérőjű gödörbe ültetnek. Száraz területen mélyebbre kell ásni. A gyökér alá fellazított földet tesznek. A szőlőt nem függőlegesen, hanem ferdén kell ültetni. Olajfát utak mentén, mélyebb gödörbe ültetnek. Kérdezéssel is lehet tanítani. Meg kell figyelni a természetet. 
Ha a földműves elszegényedik, nem a szakértelme, hanem a gondossága hiányzik. Iszkhomakhosz elhanyagolt földeket vásárol, megműveli, majd drágábban adja tovább őket. A földműveléshez mindenki érthet, de a vezetés művészetéhez nem. Ahhoz nevelésre, rátermettségre és istenáldotta tehetségre van szükség. A zsarnoki vezetőket megbüntetik az istenek.

Kategória: Antik könyveim | Hozzáadta:: dbogar | Címkék (kulcsszavak): görög irodalom, antik irodalom
Megtekintések száma: 178 | Letöltések: 1 | Helyezés: 5.0/1
Összes hozzászólás: 0
Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
[ Regisztráció | Belépés ]