„Élt Epheszoszban egy férfi, a város előkelőinek színejavából, a neve Lükomédész volt. Ennek a Lükomédésznek szintén városabeli asszonyától, Themisztótól fia született, Habrokomész - a szépség oly csodás remeke, amilyen sem Ióniában, sem más földön nem termett még soha. Habrokomész szépsége napról napra mindegyre csak nőttön-nőtt, s a testi szépséggel együtt virultak ki benne a lelki javak is . . .
... A szüzek sorainak élén Anthia haladt, Megamédész és Euippé epheszoszi polgárok gyermeke. Anthia szépsége is csodálatos volt, szinte elhomályosította a többi szűzét. Tizennégy esztendőt számlált, termete szépségtől virult, viseletének pompája csak még fokozta báját. . . . . . Aki csak látta őket, ámultan kiáltott fel:
- Micsoda pár lenne Habrokomészből és Anthiából!"
Az epheszoszi Xenophón regénye a szép pár boldogságának, majd elszakíttatásának, iszonyú hányattatásának és újra egymásra találásának naiv  bájú históriája.