Marcus Valerius Martialis 84 vagy 85 decemberében, a rómaiak talán legkedvesebb ünnepe, a Saturnalia előtt jelentette meg együtt a Xenia (Ajándékok könyve) és az Apophoreta (Nyeremények könyve) című versgyűjteményét. Az előbbiben az ünnepek alkalmával küldözgetett ajándékokat, az utóbbiban pedig a nagyszabású lakomákon a vendégeknek kisorsolt nyereménytárgyakat sorolja fel, jeleníti meg egy-egy címmel ellátott disztichon. Míg az ajándékokról szóló verseket el lehetett küldeni azokkal együtt, a nyereményekről szóló versek egyszersmind akár sorsjegyekként is szolgálhattak. A Xenia verseiben főleg étel- és italféleségek szerepeltek, az Apophoreta pedig zömében különböző használati és dísztárgyakat tartalmaz. Nem egyszerűen bemutatja ezeket a tárgyakat (erre nem is volt szükség, hiszen a rómaiak számára valamennyi ismerős volt), inkább csak megjegyzéseket fűz hozzájuk, igen gyakran magát a tárgyat beszélteti, és előfordul, hogy a nyertessel viccelődik, pl. amikor feltételezi, hogy a fésűt éppen egy kopasz ember nyeri meg (25).
Ez a gyűjtemény is aranybánya a mindennapi római élet iránt érdeklődőknek. A művelődéstörténész számára pl. igen becsesek a könyvtekercseket bemutató disztichonok: ezekből tudhatjuk meg, hogy többek között a Livius-kivonatokat már pergamenen, kódexformában is árulták, ahogy a teljes Homéroszt vagy Vergiliust - s ez utóbbi költőnek az arcképe is látható volt a kötetben.