Koestler  ebben a könyvében  kétségbe vonja a középkori  zsidó  történelem nyugatról  kelet  felé  irányuló nagy exodusát, és a keleti zsidó közösségek eredetét a 740 tájékán zsidó vallásra − egyistenhitre − áttért kazároktól eredezteti, tagadva ezzel a nyugati és a keleti zsidóság közös gyökereit. Ezzel párhuzamosan viszont állítja, hogy a honfoglalás előtti időktől lenne datálható a magyarság − ekkor még magyar törzsek − és a „nem zsidó” zsidó közösségek együttélése.  Fejtő Ferenc szerint  A tizenharmadik törzs Koestler honvágyának allegorikus kifejeződése.  De akár így van, akár   pedig  nem,   az   ereiben   csordogáló  vér   összetételére  vonatkozó   kérdést konzekvensen   elutasító   és   a  megközelítés   szabadságát  magának  mindenkor követelő Kostler nem kevés elégtétellel írhatta le a következőket: „Ha beigazolódnék,  hogy ez a valóság,  akkor az olyan kifejezés,  hogy ’antiszemitizmus’, elvesztené értelmét, mert olyan tévedésen alapszik, amiben egyaránt osztozik a gyilkos és az áldozat.  A kazár birodalom története,  amint  a múlt homályából lassankint felmerül, kezd a legkegyetlenebb tréfának tűnni, amilyent a történelem valaha is űzött.”

Jártak-e római hajósok Amerikában? - Kik voltak az antik Róma legnépszerűbb sztárjai? - Mi köze az Egyesült Államoknak az ókori Róma alkotmányos rendszeréhez? - Mi volt a zsidók és görögök véleménye római uraikról? - Ki ültette az első cseresznyefát Európában? - Beszélhetünk-e vallásszabadságról az ókori Rómában? - Valóban rokonok voltak-e a spártaiak, a zsidók és a rómaiak? - Mekkora hadsereggel hódították meg a fél világot a rómaiak? - Demokrácia volt-e a római köztársaság? - Hogyan használta ki a tömegmédiát a római hatalmi gépezet? - Felkereste-e kínai küldöttség a római császárt? - Volt-e technikai forradalom az antik Rómában? - Kapitalizmus és szabad piacgazdaság volt-e az ókori Róma? - Hány rabszolga biztosította a termelést az antik Rómában? És még sok ehhez hasonló, modern korunkat izgató kérdésre kaphat választ az olvasó ....

Kerényi Károly az ókori görög és római kultúra nemzetközi hírű kutatója.
A Hermés, a lélekvezető az érett Kerényi-művek sorába tartozik ... beszédes alcímmel:  Az élet férfi eredetének mitologémája

„Hol vannak a hellének és hol a celták?” írja Petőfi, és amikor ezt a sort papírra vetette, Európa már jó ideje a „kelta csoda” igézetében élt

A kelta nyelvi-kulturális kör átfogó bemutatását veheti kezébe az olvasó. James MacKillpo munkája hiánypótló a kelta szakirodalomban, részletes, tudományos alaposságú bemutatása ennek a roppant izgalmas világnak. Ajánljuk e könyvet a felsőoktatásban keltológiával foglalkozó diákoknak, szakembereknek és mindenki másnak, aki alaposabban szeretne elmélyülni a témában.