Az Aias (valószínűleg a legkorábbi darabja) magányos főhőse egy olyan közösséggel kerül szembe, mely maga is önző, és a közösségi érdek kizárólagosságát vallja. A feloldhatatlannak tűnő ellentétet Odysseus alakja simítja el: halálos ellenségének megalázottságát és halálát látva, az emberiesség jegyében éppúgy képes a megbocsátásra, mint a meghátrálásra.

Euripidész Médeiáját Kr. e. 431-ben mutatták be Athénban. A görög tragédiák közül ez fejtette ki a legnagyobb hatást a drámatörténetben, ennek témáját dolgozták fel a legtöbbször. Euripidész sok darabjának áll a középpontjában a pusztító női szenvedély. A dráma- és színháztörténetben szintén nagy szerepet játszó Phaidra mellett a legdöbbenetesebb nőalakja éppen a férje hűtlenségét nemcsak vetélytársa, hanem gyermekei megölésével is megbosszuló Médeia.
A ránk maradt feljegyzések szerint Euripidész drámája a tragédiaversenyen megbukott ...

Agenor phoeniciai király leányát, Europát megszereti Iuppiter, és bika képében elrabolja. Agenor megparancsolja fiának, Cadmusnak, hogy kutassa fel a húgát. Cadmus bejárja a világot, elérkezik Delphibe, ahol azt a jóslatot kapja Apollótól, hogy ne keresse tovább Europát, hanem induljon el egy tehén nyomában, és ahol az összerogy a fáradtságtól, építsen várost. Cadmus Boeotiában, a jóslat megjelölte helyen megalapítja Thebát. Kis idő múlva Mars isten szörnyű sárkányt küld az új városra. Cadmus a Castalia-forrásnál megöli a sárkányt, fogait elveti a földbe, a sárkányfogakból fegyveres vitézek kelnek ki, csatázni kezdenek, és sorra legyilkolják egymást. Csak öten maradnak életben, ezeket Cadmus maga mellé veszi társul.

A lucretiusi mű tartalma: Epikurosz gondolatrendszerének költői feldolgozása. Ennél teljesebb összefoglalása a nagy bölcselő eszméinek nem is maradt ránk. A De rerum natura határozott nézteket tartalmaz az ismeretelmélet, a fizika, pszichológia, kozmológia terén, a társadalomtan s a vallási, erkölcsi elvek tekintetében. Mindezek egységes elvek alapján, zárt összefüggésben alkotják a "tan"-t. Költőnk természetesen nem szolgai másolásban tárja elénk mestere tanítását. Annak felfogását az érvek, példák egész sorával s kitűnő megfigyelései egész tömegével gazdagította, teljesebbé, színesebbé, hatékonyabbá tette...

A nagy világnyelveken tízévenként jelennek meg új fordításban az Aeneishez hasonló fajsúlyú remekművek, hiszen minden kornak és minden költő-műfordító egyéniségnek új hozzátennivalója lehet egy antik remekmű értelmezéséhez. Nyereségként könyvelhetjük el, hogy Baróti Szabó Dávid klasszikus fordítása és Lakatos István nagyon szép XX. századi interpretációja mellett immár van egy olyan Aeneisünk is - a fiatal Kartal Zsuzsáé -, amely elsősorban a mű érzelmi karakterét domborítja ki ....

Tíz év után hazatér Phokiszból kísérőjével, Püladésszel Oresztész, a meggyilkolt Agamemnón fia. Első útja atyja sírjához vezet, ahol elhelyezi egy hajfürtjét. Imájában azonban megzavarják, gyászruhát viselő nők érkeznek a sírhoz. Oresztész a nők között megismeri Elektrát, nővérét, egyelőre azonban nem akarja felfedni kilétét. Püladésszel együtt elrejtőznek. Az asszonyokat a királynő, Klütaimnésztra küldte a sírhoz. Éjszaka rémálmok gyötörték, ezért azt kérte a rabnőktől, hogy Agamemnón sírján engesztelő áldozatot mutassanak be. A rabnők azonban elhatározzák, imájukban azért fohászkodnak, hogy a gyilkosság ne maradjon bosszú nélkül. Elektra bemutatja az áldozatot, és azért fohászkodik, hogy bátyja térjen haza, és bosszulja meg apjuk halálát ...

Lysias apja Periklés hívására települt át Szicíliából Athénba. Amikor évtizedekkel később a demokráciát felszámoló harmincak vették át a hatalmat, a dúsgazdag család férfi tagjai az első kiszemelt áldozatok között szerepeltek. Lysias azonban egy véletlennek köszönhetően megmenekült a halál torkából. A demokrácia visszaállítására hazatérőket pénzzel és fegyveresekkel támogatta, a győzelem mégsem jelentett teljes sikert számára...

Cicero sikereit egyedülálló szónoki képességének köszönhette, mely rövid időn belül Róma első számú szónokává tette, az utókor pedig a görögök legkiválóbbika, Démosthenés római párjaként tartotta számon. Hatásos és sokszínű egyéni stílusa egyformán különbözik mindkét nagy stílusirányzattól: az egyszerűségre törekvő atticizmustól és a díszítményeket bőven alkalmazó asianizmustól. Alapját a természetesnek ható, valójában gonddal csiszolt, művészien megformált körmondatok adják ...

"Szentenciák, bölcs mondások, egyszerű életigazságok tömör megfogalmazásban - ez Cornelius Neposnak, az i. e. I. századi római történetírónak legigazabb írói világa. Ezért volt évszázadokon át híres könyv a Híres férfiak: Európa iskolás gyerekei belőle tanultak latinul. A mai olvasó más értékeit fogja felfedezni Cornelius Neposnak - például a kor hiteles rajzát, a jellemek emelkedettségét, a neposi történetszemlélet jellegzetességeit."

A császári Róma - akárcsak korunk - alig tudott megbirkózni a rázúduló roppant ismerettömeggel, amelyet a görög és római kultúra évszázadai halmoztak fel. Az olvasóréteg tájékozódásának megkönnyítésére elszaporodtak hát a kivonatok, breviáriumok, rövid áttekintések. Ennek a furcsa műfajnak a képviselője Lucius Annaeus Florus, aki főként Livius és Sallustius nyomán foglalta össze Róma történetét a Város alapításától Augustus koráig. Műve, a Róma háborúi nem szürke-szellemtelen kivonat, hanem érdekes, könnyen olvasható, egyéni gondolatokat is megvillantó eseménytörténet.