Éjszaka az őr virraszt a palota tetején. A királyné, Klütaimnésztra utasítására egy jel, egy tűzjel feltűnését figyeli, mely tudatja velük, hogy seregük elfoglalta Tróját. Mikor megpillantja a jelet, azonnal megviszi a hírt a királynőnek. A prológusban az őr szavaiból kiderül, hogy súlyos titkot őriz, amiről nem beszélhet.
   Megérkezik a palota előtti térre a tizenkét főből álló kar, az argoszi vének egy csoportja. Szavaikból tudjuk meg a múlt történetét. Tíz évvel ezelőtt indult bosszúhadjáratra, a két Atreusz-fi, Agamemnón és Menelaosz a görög sereg élén Trója ellen, hogy megbosszulja a nőrablást. Hiszen Parisz, trójai királyfi elrabolta Menelaosz világszép feleségét, Helenét ...

Az ókori Kelet lírájának ez a kis gyűjteménye azt tekinti feladatának, hogy - ilyen terjedelemben magyar nyelven először - sokoldalú, a valóság bonyolultságát tükröző képet adjon az egykori Mezopotámia lakóinak gondolatvilágáról, életéről. Mint testvérkötete, a Gilgames, ez is sumer, akkád, illetve óbabilóniai nyelven íródott. A Nap- és Hold-himnuszok, varázsszövegek és ráolvasások, humoros és komoly példabeszédek szép magyar költészetté váltak ...

Alapvetően az orthodox sztoikus filozófia gondolatainak a megszólaltatója, de nem zárkózott el más irányzatoktól sem, híven követve alapelvét: az igazság, függetlenül attól, hogy ki mondja, mindannyiunk közös kincse (12. levél). Így a korai Stoa nagy filozófusai, Zénón, Kleanthés és Chrysippos mellett gyakran, sőt, az előbbieknél többször idézi Epikurost, műveiben felfedezhető a középső sztoicizmus két vezető filozófusának, Panaitiosnak és Poseidóniosnak a hatása éppúgy mint Platóné. Valószínűleg az ő hatásuk nyilvánul meg abban is, hogy a filozófiát Seneca nem elvont, életidegen elméletnek, hanem sokkal inkább gyakorlatnak tartotta. A filozófia célja az, hogy segítségével az ember bölcsességre tegyen szert, vagyis eljusson az erényben megvalósuló boldogság állapotába. Lényegét tekintve egyfajta "lélekgyógyászat", "therápia", mely a lelket az erényhez vezető útra tereli. Ennek fontos eszköze a meditatio - rendszeres önvizsgálat, bizonyos alapelvek folytonos ismétlése, memorizálása abból a célból, hogy a beteg lélek megszabaduljon a hamis vélekedésektől: átlássa a valós értékviszonyokat, és felismerje, mi az, ami az erény szempontjából közömbös. Az efféle tudással felvértezett lélek bátran szembesül az esetleges sorscsapásokkal, és napjait nem rontja meg az alaptalan halálfélelem. A bölcs képes összhangban élni a világmindenséggel, a kozmikus természettel - mely maga az isten, az értelem, ezért kutatása azonos isten szemlélésével (Természettudományos vizsgálódások) - és önmagával, saját individuális természetével

A római naptár - amelyet csak nem sokkal azelőtt reformált Julius Caesar - alapján az ősi római ünnepeket kívánja megénekelni, okmagyarázatokat adva, színes történeteteket, új mítoszokat szőve, egyszersmind háláját is kifejezve, amiért a világot uraló Róma megüli, megünnepelheti őket.
A Római naptár, a Fasti torzóban maradt: a Fekete-tenger partjára száműzött költő soha nem térhetett haza, nem alkothatta meg a második hat hónap költői-tudósi
magyarázatát. Az azonban, ami ránk maradt, a római vallástörténet és mitológia felbecsülhetetlen forrása, lebilincselő olvasmány napjainkban is.

Az Aias (valószínűleg a legkorábbi darabja) magányos főhőse egy olyan közösséggel kerül szembe, mely maga is önző, és a közösségi érdek kizárólagosságát vallja. A feloldhatatlannak tűnő ellentétet Odysseus alakja simítja el: halálos ellenségének megalázottságát és halálát látva, az emberiesség jegyében éppúgy képes a megbocsátásra, mint a meghátrálásra.

Euripidész Médeiáját Kr. e. 431-ben mutatták be Athénban. A görög tragédiák közül ez fejtette ki a legnagyobb hatást a drámatörténetben, ennek témáját dolgozták fel a legtöbbször. Euripidész sok darabjának áll a középpontjában a pusztító női szenvedély. A dráma- és színháztörténetben szintén nagy szerepet játszó Phaidra mellett a legdöbbenetesebb nőalakja éppen a férje hűtlenségét nemcsak vetélytársa, hanem gyermekei megölésével is megbosszuló Médeia.
A ránk maradt feljegyzések szerint Euripidész drámája a tragédiaversenyen megbukott ...

Agenor phoeniciai király leányát, Europát megszereti Iuppiter, és bika képében elrabolja. Agenor megparancsolja fiának, Cadmusnak, hogy kutassa fel a húgát. Cadmus bejárja a világot, elérkezik Delphibe, ahol azt a jóslatot kapja Apollótól, hogy ne keresse tovább Europát, hanem induljon el egy tehén nyomában, és ahol az összerogy a fáradtságtól, építsen várost. Cadmus Boeotiában, a jóslat megjelölte helyen megalapítja Thebát. Kis idő múlva Mars isten szörnyű sárkányt küld az új városra. Cadmus a Castalia-forrásnál megöli a sárkányt, fogait elveti a földbe, a sárkányfogakból fegyveres vitézek kelnek ki, csatázni kezdenek, és sorra legyilkolják egymást. Csak öten maradnak életben, ezeket Cadmus maga mellé veszi társul.

A lucretiusi mű tartalma: Epikurosz gondolatrendszerének költői feldolgozása. Ennél teljesebb összefoglalása a nagy bölcselő eszméinek nem is maradt ránk. A De rerum natura határozott nézteket tartalmaz az ismeretelmélet, a fizika, pszichológia, kozmológia terén, a társadalomtan s a vallási, erkölcsi elvek tekintetében. Mindezek egységes elvek alapján, zárt összefüggésben alkotják a "tan"-t. Költőnk természetesen nem szolgai másolásban tárja elénk mestere tanítását. Annak felfogását az érvek, példák egész sorával s kitűnő megfigyelései egész tömegével gazdagította, teljesebbé, színesebbé, hatékonyabbá tette...

A nagy világnyelveken tízévenként jelennek meg új fordításban az Aeneishez hasonló fajsúlyú remekművek, hiszen minden kornak és minden költő-műfordító egyéniségnek új hozzátennivalója lehet egy antik remekmű értelmezéséhez. Nyereségként könyvelhetjük el, hogy Baróti Szabó Dávid klasszikus fordítása és Lakatos István nagyon szép XX. századi interpretációja mellett immár van egy olyan Aeneisünk is - a fiatal Kartal Zsuzsáé -, amely elsősorban a mű érzelmi karakterét domborítja ki ....

Tíz év után hazatér Phokiszból kísérőjével, Püladésszel Oresztész, a meggyilkolt Agamemnón fia. Első útja atyja sírjához vezet, ahol elhelyezi egy hajfürtjét. Imájában azonban megzavarják, gyászruhát viselő nők érkeznek a sírhoz. Oresztész a nők között megismeri Elektrát, nővérét, egyelőre azonban nem akarja felfedni kilétét. Püladésszel együtt elrejtőznek. Az asszonyokat a királynő, Klütaimnésztra küldte a sírhoz. Éjszaka rémálmok gyötörték, ezért azt kérte a rabnőktől, hogy Agamemnón sírján engesztelő áldozatot mutassanak be. A rabnők azonban elhatározzák, imájukban azért fohászkodnak, hogy a gyilkosság ne maradjon bosszú nélkül. Elektra bemutatja az áldozatot, és azért fohászkodik, hogy bátyja térjen haza, és bosszulja meg apjuk halálát ...